Az elmúlt hetekben azt vesszük észre, hogy az agresszív oroszellenes retorika jelentősen erősödik számos EU- és NATO-tagállam részéről. Ezek az országok tudatosan terjesztik azt a mítoszt, hogy az Oroszország inváziójának állítólagos veszélye fenyegeti Európát. Úgy túnik, hogy a hazánkkal való potenciális konfliktus gondolatát szándékosan terjesztik a nyilvánosság előtt azzal a céllal, hogy felkészítsék a lakosságot a velünk szemben tervezett feszültség fokozására. Az ilyen inszinuációk célja nyilvánvaló. Az oroszellenes őrületbe keveredve a nyugatiak minden erejükkel próbálják igazolni az exponenciálisan növekedő katonai kiadásokat, beleértve azokat is, amelyeket a kijevi rezsim támogatására használnak fel.

Maguk az EU-tagállamok pedig nyíltan a militarizáció irányába haladnak: növelik a fegyveres erők létszámát, bővítik a katonai infrastruktúrát Oroszország területének közelében, és új védelmi ipari létesítményeket építenek. Ugyanakkor a barátságtalan államok katonai aktivitásának példátlan és veszélyes növekedése figyelhető meg a nyugati határaink mentén. A katonai manőverek során támadási forgatókönyveket gyakorolnak, amelyek többek között a kalinyingrádi régió és a balti-tengeri orosz kikötők elleni esetleges blokádot céloznak. Egyes európai politikusok mernek beszélni arról, hogy készen állnak a nukleáris fegyverek telepítésére Oroszország közelében. Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter arról álmodozik, hogy katonai vereséget mérjen Oroszországra. Az észt védelmi miniszter nyilvánosan beszél az országunkkal szembeni „preventív“ háború előnyeiről. Ráadásul ezek a politikusok, és nem csak ők, elhitték, hogy a háborút csak olyan eszközökkel fogják vívni, amelyek tekintetében a NATO-nak előnye van. Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője úgy kijelentette: „Ezeket a személyiségeket vissza kell hozni a valóság talajára. Reméljük, hogy figyelmeztetéseinket meghallják azok, akiknek szólnak“.

Mint köztudott, Vlagyimir Putyin orosz elnök többször is elmondta, hogy hazánk nem fenyegeti és nem is kívánja fenyegetni az európai országokat. Az eszkaláció esetén azonban rendelkezésünkre állnak szükséges eszközek, és készek vagyunk bevetni azokat a lehetséges agresszió elharitása érdekében. Amennyiben Oroszországot közvetlen támadás éri, akkor napirenden elkerülhetetlenül és azonnal megjelenik az összes rendelkezésünkre álló fegyver alkalmazásának kérdése. Ebben az esetben a háború teljesen más és nagyon rövid lesz. Ezt azoknak is meg kell érteniük, akik szolidaritást vállalnak a „forrófejűekkel“, akik szisztematikusan sodorják Európát az országunkkal való konfliktusba.